Odataláltam…

Odataláltam… Egy pillantásban benne van minden. Nincs szükség kérdésre és nincs szükség válaszra. A szótlan ölelés többet mond. Mosoly és öröm, aminek miértjét nem lehet indokolni. Nem is kell. Összeolvadunk egy ölelésben. Mintha elhagynám a bolygót, mintha valahol máshol lennénk. Mintha körülvenne egy védőburok, ahová nem tud behatolni semmi ártalmas. Időnként bepróbálkozik egy-egy jármű zaja, egy sziréna, de nem… nem érzi jól magát ebben a burokban a külvilág ingere. Halandóként gyorsan ki is sétál belőle. Ez itt a béke helye. Itt a fény is teremtődik, nem kell kívülről érkeznie, hogy látható legyen a láthatatlan. Innen kapom az erőt, ami továbblendít. Érzek és megérzek. Nem kérdez, nem kérdezek. Magától értetődő a válasz, nem kell kimondani. Ha itt lehetek, elixír ez nekem…