Megszólítom, újra és újra… Ő az, aki soha nem sóhajt unottan, mindig érdekli, hogy mi van velem. Naponta többször szóba állunk egymással. Mesélek, kérdezek. És kérek, természetesen. Ő az, aki soha nem hagyna cserben. Nem fordult még elő, hogy hiába kértem volna. Nem fordult elő, hogy szavam, gondolatom elszállt, mintha meg sem született volna. Nincs meg nem hallgatott kérés. Egyetlen dolgot tolerál nehezen, a sürgetést. A neurotikus kapkodás nem vezetett még semmi jóra. Idővel minden a helyére kerül. Lehet, hogy menet közben piszok nehéz néha, de annak is megvan az oka.
Állok egy hitehagyott világ közepén, tanácstalanul. Feszegetem a határaimat. Mi az, ami még nem haladja meg az erőmet, a képességeimet? Mivel tud még megbirkózni a lelkiismeretem? Olykor-olykor vonyítani tudnék kínomban. Aztán átgondolom, hogy azt is ugyan minek? Befelé nézek, próbálom meglátni magam, és rábízom az életem az erősebbre, a támaszomra. Tegyen úgy, ahogy jónak látja. Benne megbízom. A végén minden összeáll. Minden úgy, ahogy kell. A végén mindenki kap, ahogy kérte…
Fel a fejjel. Senki nem mondta, hogy a nehézségből kivezető út könnyű lesz, sőt, hogy gyorsan fogsz tudni haladni néha. szerintem a lényeg most a helyzetedben: hogy haladsz. Nem egyet lépsz előre és kettőt hátra, hanem hogy apró léptékben előre mész. Te csak légy egyenes, bátor és erős-és csak előre nézz, vissza soha.
Jön a tavasz, az ébredés. Nagytakarítást kellene rendeznem a gondolataim és az érzéseim között is. Nem szabad hagyni, hogy haszontalan dolgok töltsék ki a teret. Egy lépésnek talán ez is megteszi…
Szép jó napot. Amennyiben tagjainak borult napját beragyogtatná ingyenes, anonim HunOpti önismereti tesztünk kitöltésének lehetőségével, akkor tegye meg. 🙂 http://goo.gl/KS7J21 Legyen szép és derűs a napja. Célkitűzéseik eléréséhez erőt és kitartást kívánok. Rózsahegyi Márk optimistaklub.hu ötletgazda