Nem akarom már tagadni hibáimat, apróbb vagy mocskosabb bűneimet. Nem akarom mindenáron annak látszatát kelteni, hogy sikerült tisztára mosnom múltam és jelenem. Tévedtem, amikor azt gondoltam, hogy csak így jelenhetek meg. Hogy így leszek elfogadható, mert kifürdetve szebbnek és jobbnak fogok látszani. Nem, nem… Nem kell ez az álca. Ismert minden ballépésem. Csak megértésre vágyom, én, a nyilvános bűnös. Csak egy szóra, amit meghalljak akkor, amikor meg kell hallanom. Egy jelre, amit észrevegyek a kellő időben. A készen küldött megoldás felismerésére, amikor a bukás szélén állok. Legyen bennem alázat, hogy felismerjem, nem azt kaptam, amit kértem, hanem annál többet. Hogy kegyelemben részesültem.
Legyen bennem, az esendőben egy rejtett hely, ahová befogadhatom a szavakat, a jeleket, a megoldásként küldött üzeneteket. Bármilyen feslett is múltam, jelenem… Mert mit sem számítanak vétkeim… A hangok, a szavak, a jelek, az üzenetek érkeznek rendületlenül. S nagy szükségem van rájuk a mostani törékeny időkben…
Boldog Uj Évet Neked.
“A hangok, a szavak, a jelek, az üzenetek érkeznek rendületlenül. S nagy szükségem van rájuk a mostani törékeny időkben…”
Nem ez a lényeg?
Boldog új évet Neked is!
🙂
Ma néztem az ATV-n a 700-as klubbot-ez a mai adás neked szól. Keresd meg, és nézd meg..
Eleinte nem értettem, mi közöm a politikához és az amerikai választási kampányhoz, de aztán megtaláltam, amit kerestem, ami nekem való… Köszönöm!
Nincs mit.:)